Érdekfeszület : Túl az üveghegyen

Álmomban Budapest mélyén jártam,
Romantikus éjszaka a csatornában.
Egy megálló szélén csikkeket szedtem,
Kukákból kikapart maradékot ettem.

A talált hús laktató, a sajt szintén isteni,
Bőröm a szappant még hírből sem ismeri.
Hírlap a takaróm, de a szél elhordja,
Ébresztőórám a rendőr gumibotja.

Véres a csulám, a taknyommal vegyül,
Társaim piámért vertek el cefetül.
Fájdalomtól lüktet számban a fog,
Beborult az ég, újra esni fog...

Nem kell sokat várni, hogy ez valós legyen,
Munka nélkül leszek, túl az üveghegyen.
A törvény megírja, mihez van jogom,
De amíg élek, gyűlölni fogom